Kábelkötegek nemzetközi beszerzése: Incoterms, kivitel és vámtarifaszám

Incoterms: mit szabályoznak a klauzulák

Az Incoterms a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szállítási klauzuláinak gyűjteménye. A jelenlegi változat 2020-ból származik és tizenegy klauzulát tartalmaz, mindegyiket egy háromjegyű betűkóddal. Négy kérdésre adnak választ: ki szervezi a fuvart, ki fizeti, hol száll át a kockázat a vevőre, és ki intézi a vámformaságokat.

Legalább ennyire fontos, amit a klauzulák nem szabályoznak. A tulajdonjog átszállása, a fizetési feltételek, a szavatosság, az alkalmazandó jog és az illetékes bíróság nem az Incotermsben, hanem a szerződésben szerepel. Egy klauzula ezenkívül hiányos megnevezett hely nélkül. Szokásos forma a betűkód, a hely és a változat, például „FCA Kitzingen, Incoterms 2020”.

EXW, FCA és DAP összehasonlítása

A kábelkonfekcionálásban mindenekelőtt három klauzula kerül szóba. Abban különböznek, meddig megy el a szállító.

• EXW (gyárból): A vevő a szállító telephelyén veszi át az árut. Ő szervezi a felrakodást, a fuvart, a kivitelt és a behozatalt, és a rendelkezésre bocsátástól ő viseli a kockázatot. A vevő számára ez jelenti a legszélesebb kötelezettséget.
• FCA (költségmentesen a fuvarozónak): A szállító a kiviteli vámkezelést elvégezve adja át az árut a vevő által megnevezett fuvarozónak. Ha ez a telephelyen történik, a szállító rakja fel az elszállító járműre. Más helyen az áru akkor számít leszállítottnak, amint kirakásra készen rendelkezésre áll.
• DAP (megnevezett rendeltetési helyre szállítva): A szállító saját költségén és kockázatára a vevőnél megállapodott helyig viszi az árut. A kirakodás, a behozatali vámkezelés, a vámok és a behozatali adók a vevőnél maradnak.
• CPT és CIP: A szállító a rendeltetési helyig fizeti a fuvart, a kockázat azonban már az első fuvarozónak történő átadáskor átszáll. A CIP esetében ehhez a szállító fuvarbiztosítása is társul.
• DDP (vámfizetve szállítva): A szállító ezen felül a behozatali vámkezelést, a vámot és a behozatali adókat is átvállalja. Ez feltételezi, hogy a rendeltetési országban el tud járni, ezért ritkán fordul elő.

Egy elterjedt buktató az EXW klauzulában rejlik: formálisan ott a vevő felel a kiviteli vámnyilatkozatért. Aki azonban az EU-n kívül székel, ezt a szerepet az uniós vámterületen nem tudja minden további nélkül betölteni. A határon átnyúló ügyletekhez ezért a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az EXW helyett az FCA klauzulát ajánlja.

Kiviteli vámnyilatkozat: ki nyújtja be, és mikor

Az EU-n belül nincs vámnyilatkozat. Itt az áfa számít, vagyis a Közösségen belüli termékértékesítés érvényes közösségi adószámmal és az áru sorsát igazoló okirattal, valamint bizonyos értékhatár felett az Intrastat statisztikai jelentés.

Ha az áru elhagyja az EU vámterületét, például Svájcba, Norvégiába, az Egyesült Királyságba vagy a tengerentúlra tart, elektronikus kiviteli vámnyilatkozat szükséges. Németországban ez az ATLAS informatikai eljáráson keresztül történik. A nyilatkozat hivatkozási számot (MRN) kap, amely a küldeményt kíséri. Az EU elhagyása után a kiléptetési igazolás erősíti meg a kivitelt. Egyúttal ez a bizonyíték arra is, hogy a szállítás áfamentes maradhat.

Kis küldeményekre könnyítések vonatkoznak, jelenleg küldeményenként 1000 euró érték és 1000 kilogramm tömeg alatt. Hogy ki nyújtja be a nyilatkozatot, az a megállapodott Incoterms klauzulából következik. Exportőrként csak az léphet fel, aki az Unió vámterületén letelepedett. Az értékhatárok és az eljárások változnak, a vámhatóság tájékoztatása az irányadó.

Ettől függetlenül érvényes az exportellenőrzés. Hogy szükség van-e engedélyre, az az árutól, a rendeltetési országtól, a címzettől és a felhasználás céljától függ. Vizsgálni kell többek között a kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendeletet, a nemzeti listákat és a szankciókat. Ez a kábelkészleteket is érinti, ha listás alkalmazásra szánják őket.

Vámtarifaszám: 85. árucsoport, 8544 vámtarifaszám

Minden áruhoz szám tartozik a vámnyilatkozatban. Az első hat számjegy a világszerte harmonizált rendszerből (HS) származik, a hetedik és a nyolcadik az EU Kombinált Nómenklatúrájából. Németországból történő kivitelnél nyolc számjegyet kell megadni, behozatalnál tizenegyet. A konfekcionált vezetékek és a kábelkötegek rendszerint a 85. árucsoportba, azon belül a 8544 vámtarifaszám alá tartoznak.

• 8544 vámtarifaszám: szigetelt huzalok, kábelek és más szigetelt elektromos vezetékek, csatlakozóval is
• 8544 30: gyújtóvezeték-készletek és más, járművekben használatos vezetékkészletek
• 8544 42: más elektromos vezetékek legfeljebb 1000 volt feszültséghez, csatlakozóval
• 8544 49: más elektromos vezetékek legfeljebb 1000 volt feszültséghez, csatlakozó nélkül
• 8544 60: elektromos vezetékek 1000 volt feletti feszültséghez

A besorolás a konkrét terméktől függ. Az a kábelköteg, amelyet egy részegység részeként szállítanak, egészen más vámtarifaszám alá tartozhat. A számért az felel, aki a nyilatkozatot benyújtja. Aki biztosra akar menni, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kér; ez az egész EU vámhivatalait köti. Hogy az Ön alkatrészére melyik szám jöhet szóba, azt érdemes korán egyeztetni velünk és a vámügyi szolgáltatójával.

Származás: preferenciális igazolás és beszállítói nyilatkozat

A származás dönti el, hogy a rendeltetési országban felmerül-e vám. Két fogalmat kell megkülönböztetni. A nem preferenciális származás azt mondja meg, kereskedelmi jogi értelemben melyik országból való egy áru; ezt többnyire a kereskedelmi és iparkamara származási bizonyítványával igazolják. A preferenciális származás az EU valamely szabadkereskedelmi megállapodásából eredő vámkedvezményekről dönt, például a Svájccal, Norvégiával, az Egyesült Királysággal, Kanadával, Japánnal vagy Dél-Koreával kötött megállapodásból.

Preferenciális származása egy árunak csak akkor van, ha teljesíti az adott megállapodásnak a saját vámtarifaszámára vonatkozó szabályát. Többnyire arról van szó, mekkora arányt tehet ki a származó helyzettel nem rendelkező alapanyag, vagy hogy a feldolgozás megváltoztatja-e a vámtarifaszámot. A származást megállapodástól függően EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy a számlán tett nyilatkozattal igazolják. 6000 euró küldeményérték alatt ezt a nyilatkozatot bármelyik exportőr megteheti, efölött csak elfogadott exportőri engedéllyel vagy regisztrált exportőrként.

Ahhoz, hogy egy gyártó egyáltalán nyilatkozni tudjon a származásról, szüksége van saját beszállítóinak nyilatkozataira. Egy hosszú távú beszállítói nyilatkozat legfeljebb két éves időszak minden küldeményét lefedi. Ha ilyen nyilatkozatok hiányoznak a vezetékekre, az érintkezőkre és a csatlakozókra, nem állítható ki preferenciális származási igazolás, még akkor sem, ha a gyártás Németországban történik. Arról, hogy mit jelent a németországi gyártás, a Kábelkonfekcionálás Németországból című cikk szól bővebben.

Milyen dokumentumok kísérik a küldeményt

Hogy milyen papírokra van szükség, az a rendeltetési országtól, az Incoterms klauzulától és a megállapodástól függ. Szokásos ez az összeállítás:

• Kereskedelmi számla az áru megnevezésével, a vámtarifaszámmal, a származási országgal, az értékkel és a megállapodott Incoterms klauzulával
• Szállítólevél és csomagjegyzék a csomagok darabszámával, méreteivel és tömegével
• Kiviteli vámnyilatkozat hivatkozási számmal (MRN), amint az áru elhagyja az EU-t
• Preferenciális származási igazolás vagy származási bizonyítvány, ha a rendeltetési országnak vagy a vevőnek szüksége van rá
• Vizsgálati és mérési jegyzőkönyvek, első mintavizsgálati jegyzőkönyv vagy anyagigazolások, amennyiben megállapodás született róluk
• A csomagok IPPC (ISPM 15) szerinti jelölése, ha facsomagolást használnak

Hogy mi kerüljön magára a kábelkötegre, vagyis cikkszám, módosítási állapot, sorozatszám vagy kód, azt a Kábeljelölés című cikk írja le. Hogy milyen jegyzőkönyvek és igazolások lehetségesek, az a Vizsgálat és dokumentáció oldalon olvasható.

Mit kell tisztázni az ajánlat előtt

A Powertune 2006 óta gyárt Kitzingenben, és a DACH-régióba, valamint világszerte szállít. A minőségirányítás ISO 9001:2015 szerint tanúsított, a tanúsítvány a Dokumentumok oldalon található. Hogy egy konkrét projektre melyik szállítási feltétel, mely dokumentumok és milyen határidők érvényesek, az a rendeltetési országtól és a terjedelemtől függ. Ez az ajánlatba és a rendelés-visszaigazolásba tartozik, és egy weboldalon nem válaszolható meg általánosan.

Az ajánlatkérésben ezért adja meg rögtön a szállítási címet és a rendeltetési országot, a kívánt Incoterms klauzulát vagy a szállítmányozóját, a szükséges igazolásokat, valamint a kívánt határidőt és a lehívási mennyiségeket. Akkor korán meg lehet mondani, mi lehetséges és mit kell még tisztázni.

Ez a cikk a fogalmakat rendszerezi, és nem helyettesíti a vám- vagy jogi tanácsadást. Hogy mi tartozik még egy ajánlatkérésbe, azt az ajánlatkérési ellenőrzőlista foglalja össze. Az ajánlatkéréstől a szállításig vezető utat az Így zajlik egy projekt oldal mutatja be; a rajz, a darabjegyzék és a vázlat az ajánlatkérő űrlapon keresztül jut el hozzánk.